8. Munka ünnepe

Jelen társadalmi berendezkedésünkben ahhoz, hogy életben maradjunk pénzre van szükségünk. Fizetnünk kell a számlákat, ételre, ruhára, fedélre van szükségünk. Ezeket pénzből tudjuk biztosítani, ezt a pénzt csere révén tudjuk megszerezni, és az átlag ember számára ezt a cserét a munka jelenti.

Dolgozunk amiért pénzt kapunk. Ezt a mintát látjuk körülöttünk. És ez teljesen normális is, hogy az alapvető létfenntartást ilyen módon biztosítjuk.

Aztán jön az a sok sok hatás ami körül vesz, amit a médián keresztül és a minket körülvevő embereken keresztül érzékelünk. Akkor leszel boldog, ha rendelkezel ezzel és ezzel, ha neked több van ebből és abból, hogy meg kell szerezned ezt is azt is, különben nem vagy senki, nem érsz semmit, csak ha a különböző anyagi javakat is birtoklod.

Ebben az esetben már nem az életben maradásért dolgozol, hanem hogy felhalmozz olyan dolgokat amikre lehet nem is lenne szükséged de azt mondják, hogy kell, hogy legyen. És ekkor jön az, hogy elégedetlen vagy és igen is mégtöbb kell mert csak akkor vagyok jól, akkor vagyok boldog ha mindez is megvan. És ekkor már nem elég a pénz amit megkeresek, még több kell még többet kell dolgoznom.

De a még több munka által, lehet hogy van annyi pénzem – bár tudjuk sosem elég – hogy megvegyem amit mondanak, mert meg kell látni, valójában nem te akarod, hanem beléd ültetik a vágyat különböző módokon, és elhiszed, hogy neked igen is kell, mert valaki akarsz lenni, és azt mondták csak akkor leszel valaki ha ezekkel rendelkezel, de a még több munka után tényleg így érzed? Tényleg boldogan, felszabadultan, tisztán tudsz azokkal az anyagiakkal foglalkozni amit a munka által megszereztél? Szabadnak érzed magadat attól, hogy minden csúcsszuper eszközzel rendelkezel, hogy azt sem tudod mit vegyél fel mert a bőség miatt nem is tudod mit válassz? Tényleg ezt akarod, tényleg boldog vagy? Vagy azt érzed, nem nekem még több pénz kell mert még ezt és ezt is meg akarom venni, szerezni, birtokolni akarom!

Tudom ünnepelni a munkát? Tudom szeretni a munkát? Vagy csak azt látom, hogy ki kell fizetni a számlákat és meg kell venni ezt és ezt?

Szabaddá tesz a munkavégzés, vagy meg köt?

Értéket teremtsz a munkavégzésed által, vagy csak vásárolt anyagi dolgok megszerzését teszi lehetővé?

Ha úgy gondolod, hogy az élet azt jelenti, hogy itt vagy a földön és x év alatt amíg élsz mindent meg kell szerezned amit csak lehet, és azt mondják élvezd az életet, akkor az nem ellenmondás? Ahhoz, hogy élvezd az életet pénz kell, és egyre több pénz kell, amihez neked egyre többet kell dolgoznod, és siránkozol mennyit dolgozol, akkor mellette jut is időd élvezni tényleg az életet? Vagy csak azt várod, hogy mikor jár le a munkaidő és próbálod magadra erőltetni a jókedvet az örömöt és igenis én most idemegyek odamegyek ezt használom bár valójában fáradt vagyok és aludnék de nekem ezt most élveznem kell. – Ha így látod, akkor lehet el kellene gondolkodni azon, hogy kevesebb anyagi javak mellett kevesebb pénzből több szabadidővel ténylegesen jobban megélhetnéd az életet.

Ha azt gondolod, hogy a földi élet csak egy szakasz, és valami más fog következni a halál után, akkor pedig ideje elengedni a média és az emberek által sulykolt dolgokat, hisz a földi javakat úgysem viszed magaddal. Nem érdemes idő előtt kimerülnöd az anyagi dolgok miatt.

Szóval mi is az a munka amit ma ünneplünk? Vagy mit ünneplünk? Mit lenne értelme ünnepelni?

Kell dolgozni, hisz jelenleg kell pénz a megélhetéshez. Életünk jelentős idejét munkavégzéssel töltjük. Akkor nem lenne jó, ha ténylegesen olyan munkát végeznénk amivel értéket is teremtünk, vagy másokat segítünk?

Szerintem azt a munkát érdemes ünnepelni amit saját elhatározásból, szívvel tudunk végezni, amivel mások javát tudjuk szolgálni, amit nem azért végzünk, hogy felesleges plusz dolgokat szerezzünk be, ami x év múlva tönkre megy és újra gürizhetünk egy újabbért. Keressük meg azt a munkát, amit szívvel lélekkel tudunk végezni, amivel másokat segítünk, aminél nem kínlódásnak érezzük az időt, hanem úgy érezzük hasznos vagyok mások számára, amivel teremteni tudok, értéket tudok létrehozni. Az ilyen munka képes megteremteni a boldogságot, a megelégedettséget, az ilyen munka mellett képesek vagyunk megélni az életet, az ilyen munka mellett van lehetőség megtapasztalni a minket körülvevő világot, ha ilyen munkát végzünk akkor valójában nem is a munkát fogjuk ünnepelni, hanem az ÉLETET amit valóságosan megélhetünk.

Persze ez így leírva egyszerűnek tűnik, és emberek vagyunk, jönnek a de szavak, hogy ez nem könnyű, mert a végzettség, meg a munkahelyek lehetőségei, meg pénz kell most, nincs időm kivárni egy olyan munkahelyet ami még nem is létezik, és sok más hasonló dolog. És ez igaz is, nem egyik percről a másikra fog megváltozni minden.

De elkezdeni el lehet, mondjuk azzal, hogy átgondolom, hogy az alapvető életemhez mennyi “élvezeti dologra” van szükség, hogy a mókuskerékből kiszállva elgondolkozok azon biztosan kell minden amit rám akarnak “erőltetni”? Elgondolkodhatok azon mi az amivel másokat tudok segíteni és még a szükséges anyagi biztonságot is meg lehet teremteni, mi az a küldetés ami engem úgy igazán bensőleg, lelkileg boldoggá tud tenni. A belső boldogság mindig erősebb mint a külső jólét.

Ha valós értéke van a munkánknak azt belsőleg érezni fogjuk és azt valóban érdemes ünnepelni, és akkor nem csak egy nap, hanem életünk minden napján megünnepelhetjük, és az ünnep mindig hálaadás is. Csak akkor tudunk ünnepelni, hálát adni, ha elégedettek tudunk lenni és az igazi megelégedettséget semmilyen tárgy nem fogja megadni, mert abból mindig lesz újabb és újabb, de az igazi munka gyümölcsét meglátjuk szeretteink és még a teljesen ismeretlen emberek szemében is, az általuk sugárzott érzés az ami az igazi tartós boldogságot tudja megadni. Ezt az érzést akarjuk megszerezni, megérezni, ezért dolgozzunk nap mint nap és akkor tényleg boldogok leszünk minden nap!